A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Z

Kézírás

Ex libris

Super ex libris

Pecsét

 

Rólunk

 

Tulajdonjegyek, possessorkutatás – Somogyi-könyvtár, Szeged

„habent sua fata libelli”

A könyvbe birtokosa elsősorban azért írta bele a nevét vagy ragasztotta bele könyvjegyét, hogy óvja tulajdonát. Ugyanakkor ezzel lehetőséget nyújtott arra is, hogy az utókor rekonstruálja egy hajdani magángyűjtemény vagy intézményi könyvtár szétszóródott anyagát, illetve nyomon kövesse a könyv európai elterjedését és vándorlását. A possessorbejegyzések és ex librisek gyakran árulkodnak tulajdonosuk érdeklődési köréről, olvasási szokásairól, baráti és közéleti kapcsolatairól, esetleg életük valamely kiemelkedő eseményéről, érdekes mozzanatáról. Egyben a könyv sorsának megismerésére is szolgálnak – a művelődéstörténet egy darabját alkotva.

Honlapunk célja, hogy a Somogyi-könyvtárban őrzött muzeális kötetekben található tulajdonosi bejegyzéseket, ex libriseket, supralibrosokat közzétéve segítsük a könyv- és olvasáskultúra tanulmányozását és kutatását.


A honlap felépítése:

A tulajdonjegyeket négy csoportba rendezve mutatjuk be, melyek a bal oldali menü segítségével listázhatók ki – ikonos nézetben vagy a nevek betűrendjében.

  • Kézírás: a kötetben található kézzel írt bejegyzés, mely a könyv egy korábbi tulajdonosára (possessor) utal.
  • Ex libris: a kézzel írott névbejegyzésből fejlődött ki („a könyvei közül”) és terjedt el a 15. század második felétől. A grafikai eljárással (fametszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia stb.) előállított önálló nyomatot általában a könyv borítójának belső oldalára ragasztják. Az ex librisek rendkívül változatosak: ábrázolhatnak címereket, allegorikus alakokat, szimbólumokat – követve az egyes korok stílusváltozásait. Az uralkodók, főurak, főpapok saját címereiket használták ex libris céljára, s ezzel hosszú időre meghatározták a műfaj divatját. A polgári könyvgyűjtemények megjelenésével egyszerűbb, névtábla hatású címkék kerültek forgalomba és a heraldikai vonatkozások helyett új, a tulajdonos személyére, foglalkozására, kedvtelésére utaló illusztratív elemek jelentek meg.
  • Super ex libris (supralibros): a könyv kötéstábláján található – címerábrázolás, monogram – megjelöli a kötet tulajdonosát, ugyanakkor a kötés díszítésére is szolgál.
  • Pecsét: a 19. századtól egyre gyakrabban használták, mivel kezelése egyszerűbb volt, kevesebb helyet igényelt a könyvben, eltávolítani ugyanakkor nem volt egyszerű.

A betűrendes menü az összes tulajdonos – személyek és intézmények – áttekintésére szolgál. Az intézményneveket a település ma használatos neve alapján soroltuk betűrendbe. A régi magyarországi településeket magyar nevükön szerepeltetjük, mai hivatalos elnevezésüket zárójelben adjuk meg.

Mindkét menü elemei a possessori oldalakra navigálnak, melyek élén a tulajdonos egységesített neve áll, majd zárójelben a születés és halálozás éve következik (pontos adatok híján csak az évszázad). „Forrás”-ként a könyvtulajdonos életére, gyűjteményére vonatkozó, online irodalmat kínálunk. Az egy tulajdonoshoz tartozó tulajdonjegyeket a fenti négy típusba sorolva írjuk le. A tartalmazó kötet jelzetére kattintva megtekinthető a Somogyi-könyvtár elektronikus katalógusának megfelelő tétele. Végül a tulajdonjeggyel kapcsolatos hivatkozások következnek.