A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W Z

Possessor-bejegyzés

Ex libris

Super ex libris

Pecsét

 

Rólunk

 

Tulajdonjegyek, possessorkutatás – Somogyi-könyvtár, Szeged


  • Welser család

  • Hoós Ferenc

  • Bajzák Károly

  • Chyzer Kornél

    • „habent sua fata libelli”

    A könyvbe birtokosa elsősorban azért írta bele a nevét vagy ragasztotta bele könyvjegyét, hogy óvja tulajdonát. Ugyanakkor ezzel lehetőséget nyújtott arra is, hogy az utókor rekonstruálja egy hajdani magángyűjtemény vagy intézményi könyvtár szétszóródott anyagát, illetve nyomon kövesse a könyv európai elterjedését és vándorlását. A possessor-bejegyzések és ex librisek gyakran árulkodnak tulajdonosuk érdeklődési köréről, olvasási szokásairól, baráti és közéleti kapcsolatairól, esetleg életük valamely kiemelkedő eseményéről, érdekes mozzanatáról. Egyben a könyv sorsának megismerésére is szolgálnak – a művelődéstörténet egy darabját alkotva.

    Honlapunk célja, hogy a Somogyi-könyvtárban őrzött muzeális kötetekben található possessor-bejegyzéseket, ex libriseket, supralibrosokat közzétéve segítsük a könyv- és olvasáskultúra tanulmányozását és kutatását.

    A honlap felépítése:

    A tulajdonjegyeket négy csoportba rendezve mutatjuk be, melyek a bal oldali menü segítségével listázhatók ki – ikonos nézetben vagy a nevek betűrendjében.

    • Possessor-bejegyzés: a kötetben található kézzel írt bejegyzés, mely a könyv egykori tulajdonosára utal.
    • Ex libris: a kézzel írott névbejegyzésből fejlődött ki („a könyvei közül”) és terjedt el a 15. század második felétől. A grafikai eljárással (fametszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia stb.) előállított önálló nyomatot általában a könyv borítójának belső oldalára ragasztják. Az ex librisek rendkívül változatosak: ábrázolhatnak címereket, allegorikus alakokat, szimbólumokat – követve az egyes korok stílusváltozásait. Az uralkodók, főurak, főpapok saját címereiket használták ex libris céljára, s ezzel hosszú időre meghatározták a műfaj divatját. A polgári könyvgyűjtemények megjelenésével egyszerűbb, névtábla hatású címkék kerültek forgalomba és a heraldikai vonatkozások helyett új, a tulajdonos személyére, foglalkozására, kedvtelésére utaló illusztratív elemek jelentek meg.
    • Super ex libris (supralibros): a könyv kötéstábláján található – címerábrázolás, monogram – megjelöli a kötet tulajdonosát, ugyanakkor a kötés díszítésére is szolgál.
    • Pecsét: a 19. századtól egyre gyakrabban használták, mivel kezelése egyszerűbb volt, kevesebb helyet igényelt a könyvben, eltávolítani ugyanakkor nem volt egyszerű.

    A betűrendes menü az összes tulajdonos – személyek és intézmények – áttekintésére szolgál. Az intézményneveket a település ma használatos neve alapján soroltuk betűrendbe. A régi magyarországi településeket magyar nevükön szerepeltetjük, de mai hivatalos elnevezésüket zárójelben megadjuk, hogy a teljes szövegű kereséskor így is megtalálhatóak legyenek.

    Mindkét menü elemei a possessori oldalakra navigálnak, melyek élén a tulajdonos egységesített neve áll, majd zárójelben a születés és halálozás éve következik (pontos adatok híján csak az évszázad). Az esetleges névvariációk szögletes zárójelben láthatók.
    „Forrás”-ként a könyvtulajdonos életére, gyűjteményére vonatkozó, online irodalmat kínálunk.
    Az egy tulajdonoshoz tartozó tulajdonjegyeket az említett négy típusba sorolva – kézírás, ex libris, super ex libris, pecsét – írjuk le. A tartalmazó kötet jelzetére kattintva a Somogyi-könyvtár elektronikus katalógusának megfelelő tételéhez jutunk. Több tétel esetén egy listát kapunk eredményül.
    Végül a tulajdonjeggyel kapcsolatos hivatkozások következnek.

    Gyakori hivatkozások feloldása: