erdélyi nemes, könyvgyűjtő, naplóíró
Forrás:
Magyar életrajzi lexikon (MEK)
Németh S. Katalin: „Bizony igazat írok, és ugj írom a mint volt”. Székely László önéletírása. In: Irodalomtörténet, 1986. 3. sz. p. 610–637. (EPA)
Székely-theca. In: Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség (Bukarest, 1976). p. 228–230.
Kézírás: [Az adományozást jelző bejegyzés az előzéklevélen található.] Ex oblatione Illo Comitis Ladislai Szekelly
A tulajdonjegyet tartalmazó kötet jelzete: Inc. 189
Ex libris : címeres ex libris 1764 – rézmetszet – felirata: Ladislaus Comes Székely de Boros Jenő et Samolykeszi, Sacratissimae Caesareo Regiae et Apostolicae Majest. Dominae Donae MARIAE THERESIAE Festivo Augustissimae Domus Austriacae IOSEPHI nimirum Coronae Principis in Regem Romanorum Majestatis Regia ipso Coronationis die Resolutus Camerarius Actualis. A[n]no D. 1764. aetat: vero 48. A nemesi címer fölötti jelmondat: „Spes confisa Deo nunquam confusa recedit” – mérete: 119x74 mm
A tulajdonjegyet tartalmazó kötet jelzete: Inc. 189
Hivatkozás:
Czakó Elemér (szerk.): Az Orsz. Magyar Iparművészeti Muzeum ex libris kiállításának katalógusa. Budapest, 1903. 18.
Deé Nagy Anikó: A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtár ex librisei. Budapest–Kolozsvár, 2001. p. [77.], [71.]
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet: Ex libris. ‘Koronás fők, államférfiak, főpapok, tudósok elzüllött könyvtárainak darabjai’ a Somogyi-könyvtár gyűjteményében : kiállítás... Szeged, [2011]. p. 29.